Iskolaerettsegi feladatlap
1. Figyeld meg és rajzold le ugyanezeket az alakzatokat/ külön papírra Ön rajzolja le /nagyban /, a gyermek mellé rajzolja. /8 pont/
2. Kerítsd körül az azonos gyümölcsöket egy-egy vonallal. Az őszi gyümölcsöket színezd is ki! Melyik gyümölcs az, amelyik nem illik ide? Mi a neve, melyik évszakban terem? Számold meg az azonos gyümölcsöket és rajzolj ugyanannyi pöttyöt a megfelelő kosárka fölé/alá. /7 pont /
3. Kösd össze vonallal a kártyapárokat! /5 pont /
4. Rajzold meg az üres dominóba a megfelelő pontalakot, mondd meg mennyit kellett rajzolnod? / 6 pont /
5. Rajzolj a házikó fölötti négyzetbe egy napocskát! A ház alatti négyzetbe virágokat, a ház jobb oldalán lévőbe egy fát, bal oldalán lévőbe egy gyereket, a háztól jobbra fönn lévőbe egy felhőt, a balra fönn lévőbe madarat rajzolj! A háztól jobbra lenti üres négyzetbe egy sünit, a balra lentibe egy kisegeret rajzolj! / 8 pont /
Maximum 34 pont
24 pont alatt gyenge!
 | Kozma Krisztina, fejlesztőpedagógus, óvónő Iskolaérettségi teszt |
Az iskolaérettség, amely az iskolai életre való alkalmasságot jelenti, 5-7 év közé tehető. Az alábbi kérdések megválaszolásával felmérheti gyermeke fizikai, pszichológia és szociális érettségét. A teszt eredménye azonban csak tájékoztató jellegű! Az iskolaérettség megítélésében kiemelt szerep jut az óvónőknek, akik éveken keresztül, nap mint nap követik nyomon gyermekeink fejlődését.
Ha hiányosságot tapasztalunk bármely területen, megoldás lehet az óvodában működő iskola-előkészítő csoport, vagy a kis létszámú első osztály. A fő cél azonban a probléma megelőzése. Egy jól felépített, tudatos óvodai munkában (játék, munka, értelmi- közösségi- testi nevelés) már kis csoportba lépéstől kezdve elindul az iskolára való felkészítés. Mindez lépésről-lépésre, a mindennapok minden pillanatában.
1. Eléri-e gyermekem a 120-130 cm-es magasságot és a 20-22 kg-t? Mert bár a súly- és magassághatár megszűnt, a kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.
2. Elindult-e a fogváltás? Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.
3. Tud-e gyermekünk cipőt kötni? Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat.
4. Jó-e gyermekem ceruzafogása? Az ehhez szükséges izmokat a csontosodási folyamat kezdete el?tt, sok gyurmázással lehet erősíteni.
5. Mennyire összerendezett gyermekem elemi mozgása? A kúszás, mászás, lábujjon– sarkon–talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése könnyű írás- és olvasástanuláshoz vezet.
6. Jó gyermekem egyensúlyérzéke? Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a „pincérkedést tálcával.
7. Mennyire fejlett a vállöv, a könyökizület és a csuklóizület finommozgása? Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.
8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait? Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, láb köröz – kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.
9. Meg tudja-e nevezni testrészeit? Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik.
10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e? A nem megfelelő kézzel történő írás pl. nehezíti a tanulást és diszfunkciókhoz vezethet.
11. Koordinált-e a szemmozgása? Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.
12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat ( alatt, fölött, mögött stb…) ?
Képes-e adott mozdulatokat ill. alakokat térben (pl. építés) és síkban (pl. rajz) leutánozni?
14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (pl. taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés) ill. rajzminták követésére?
15. Képes-e irány követésére? Itt is eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, papíron.
16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célbadobás során figyelhetjük meg.
17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? (Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.)
18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? (pl. különböző színű és nagyságú kockák válogatása.)
19. Az azonosságon túl felismeri-e a különbözőségeket?
20. Különböző hangokat meg tud-e különböztetni egymástól? (pl. azonos hangzású szavakat: pl: kéz-kész, mind-mint)
21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? (pl. kis részleteket megkeresni az egészen belül)
22. Megy-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?
23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? (pl. mesét lerajzolni.)
24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türelme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.
25. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?
26. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?
27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?
28. Tűri-e a kudarcot?
29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?
30. Játszik-e a közösségben?
Ha hiányosságot tapasztalunk bármely területen, megoldás lehet az óvodában működő iskola-előkészítő csoport, vagy a kis létszámú első osztály. A fő cél azonban a probléma megelőzése. Egy jól felépített, tudatos óvodai munkában (játék, munka, értelmi- közösségi- testi nevelés) már kis csoportba lépéstől kezdve elindul az iskolára való felkészítés. Mindez lépésről-lépésre, a mindennapok minden pillanatában.
1. Eléri-e gyermekem a 120-130 cm-es magasságot és a 20-22 kg-t? Mert bár a súly- és magassághatár megszűnt, a kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.
2. Elindult-e a fogváltás? Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.
3. Tud-e gyermekünk cipőt kötni? Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat.
4. Jó-e gyermekem ceruzafogása? Az ehhez szükséges izmokat a csontosodási folyamat kezdete el?tt, sok gyurmázással lehet erősíteni.
5. Mennyire összerendezett gyermekem elemi mozgása? A kúszás, mászás, lábujjon– sarkon–talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése könnyű írás- és olvasástanuláshoz vezet.
6. Jó gyermekem egyensúlyérzéke? Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a „pincérkedést tálcával.
7. Mennyire fejlett a vállöv, a könyökizület és a csuklóizület finommozgása? Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.
8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait? Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, láb köröz – kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.
9. Meg tudja-e nevezni testrészeit? Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik.
10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e? A nem megfelelő kézzel történő írás pl. nehezíti a tanulást és diszfunkciókhoz vezethet.
11. Koordinált-e a szemmozgása? Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.
12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat ( alatt, fölött, mögött stb…) ?
Képes-e adott mozdulatokat ill. alakokat térben (pl. építés) és síkban (pl. rajz) leutánozni?
14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (pl. taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés) ill. rajzminták követésére?
15. Képes-e irány követésére? Itt is eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, papíron.
16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célbadobás során figyelhetjük meg.
17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? (Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.)
18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? (pl. különböző színű és nagyságú kockák válogatása.)
19. Az azonosságon túl felismeri-e a különbözőségeket?
20. Különböző hangokat meg tud-e különböztetni egymástól? (pl. azonos hangzású szavakat: pl: kéz-kész, mind-mint)
21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? (pl. kis részleteket megkeresni az egészen belül)
22. Megy-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?
23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? (pl. mesét lerajzolni.)
24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türelme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.
25. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?
26. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?
27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?
28. Tűri-e a kudarcot?
29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?
30. Játszik-e a közösségben?
