2013. szeptember 6., péntek

Iskolaérettségi feladatlapok

                                Iskolaerettsegi feladatlap 




1. Figyeld meg és rajzold le ugyanezeket az alakzatokat/ külön papírra Ön rajzolja le /nagyban /, a gyermek mellé rajzolja. /8 pont/

2. Kerítsd körül az azonos gyümölcsöket egy-egy vonallal. Az őszi gyümölcsöket színezd is ki! Melyik gyümölcs az, amelyik nem illik ide? Mi a neve, melyik évszakban terem? Számold meg az azonos gyümölcsöket és rajzolj ugyanannyi pöttyöt a megfelelő kosárka fölé/alá. /7 pont /


3. Kösd össze vonallal a kártyapárokat! /5 pont /


4. Rajzold meg az üres dominóba a megfelelő pontalakot, mondd meg mennyit kellett rajzolnod? / 6 pont /



5. Rajzolj a házikó fölötti négyzetbe egy napocskát! A ház alatti négyzetbe virágokat, a ház jobb oldalán lévőbe egy fát, bal oldalán lévőbe egy gyereket, a háztól jobbra fönn lévőbe egy felhőt, a balra fönn lévőbe madarat rajzolj! A háztól jobbra lenti üres négyzetbe egy sünit, a balra lentibe egy kisegeret rajzolj! / 8 pont /


Maximum 34 pont
24 pont alatt gyenge!
http://ovoda.blogspot.ro/2008/11/iskolaerettsegi-feladatlap                                                               
      Kozma Krisztina összes írása (4)



Kozma Krisztina, fejlesztőpedagógus, óvónő

Iskolaérettségi teszt

A hat éves gyermekek szülei így ­már­cius környékén össze­­szorult szív­vel néznek egymásra és kérde­zik: Mi tévők legyünk? Bírni fogja az iskolát?A kérdés jogos és nem egy­szerű a válasz.
Az iskolaérettség, amely az iskolai életre való alkal­mas­ságot jelenti, 5-7 év közé tehető. Az alábbi kérdések megvála­szolásával felmérheti gyerme­ke fizikai, pszichológia és szociális érettségét. A teszt eredménye azonban csak tájékoztató jellegű! Az iskolaérettség meg­ítélésében kiemelt szerep jut az óvónőknek, akik éveken keresztül, nap mint nap követik nyomon gyermekeink fejlődését.

Ha hiányosságot tapasztalunk bár­mely területen, megoldás lehet az óvodában működő iskola-előkészítő csoport, vagy a kis létszámú első osz­tály. A fő cél azonban a probléma megelőzése. Egy jól felépített, tudatos óvodai munkában (játék, munka, értelmi- közösségi- testi nevelés) már kis csoportba lépéstől kezdve elindul az iskolára való felkészítés. Mind­ez lépésről-lépésre, a mindennapok minden pillanatában.


1. Eléri-e gyermekem a 120-130 cm-es magasságot és a 20-22 kg-t? Mert bár a súly- és magassághatár megszűnt, a kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.

2. Elindult-e a fogváltás? Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.

3. Tud-e gyermekünk cipőt kötni? Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat.

4. Jó-e gyermekem ceruzafogása? Az ehhez szük­séges izmokat a csontosodási folyamat kezdete el?tt, sok gyurmázással lehet erősíteni.

5. Mennyire összerendezett gyermekem elemi mozgása? A kúszás, mászás, lábujjon– sarkon–talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése könnyű írás- és olvasástanuláshoz vezet.

6. Jó gyermekem egyensúlyérzéke? Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a „pincérkedést tálcával.

7. Mennyire fejlett a vállöv, a könyökizület és a csuklóizület finommozgása? Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.

8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait? Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, láb köröz – kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.

9. Meg tudja-e nevezni testrészeit? Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik.

10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e? A nem megfelelő kézzel történő írás pl. nehezíti a tanulást és diszfunkciókhoz vezethet.

11. Koordinált-e a szemmozgása? Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.

12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat ( alatt, fölött, mögött stb…) ?

Képes-e adott mozdulatokat ill. alakokat térben (pl. építés) és síkban (pl. rajz) leutánozni?

14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (pl. taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés) ill. rajzminták követésére?

15. Képes-e irány követésére? Itt is eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, papíron.

16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célbadobás során figyelhetjük meg.

17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? (Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.)

18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? (pl. különböző színű és nagyságú kockák válogatása.)

19. Az azonosságon túl felismeri-e a különböző­ségeket?

20. Különböző hangokat meg tud-e különböztetni egymástól? (pl. azonos hangzású szavakat: pl: kéz-kész, mind-mint)

21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? (pl. kis rész­le­teket megkeresni az egészen belül)

22. Megy-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?

23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? (pl. mesét lerajzolni.)

24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türelme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.

25. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?

26. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?

27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?

28. Tűri-e a kudarcot?

29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?

30. Játszik-e a közösségben?



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése